Tudta Ön, hogy a párkapcsolatok (házassági, élettársi) közel fele válással végződik? Azon túl, hogy a válás évente több, mint 100.000 embert érint, koránt sem mindegy, hogy a felek viszonyaikat miként, és milyen fórumon rendezik.

A bontóper, közismertebb nevén válóper – főként ha gyermekek is érintettek – szerencsésebb, ha egyező akaratnyilvánítással történik, mivel ebben az esetben a házasság megromlásához vezető okokat nem kell feltárni. Amennyiben erre nincs lehetőség, akkor a bírósághoz tényállásos keresetet kell benyújtani, és a bíróság bizonyítási eljárás keretében vizsgálja, hogy a felek kapcsolata miért romlott meg.

Bár a házassági vagyonjog is szorosan hozzátartozik a teljes körű rendezéshez, ma már a házassági vagyonjogi pert kizárólag a bontópertől elkülönülten lehet kezdeményezni. Ajánlatos, hogy először a felek ún. köteléki viszonyai kerüljenek rendezésre, azaz

  • a házasság felbontása,
  • a házastársi tartás,
  • a felek utolsó közös lakóhelyét képező lakás használatának rendezése,
  • a házasságból, élettársi kapcsolatból származó gyermek esetén a szülői felügyeleti jog gyakorlásának rendezése (ismertebb régi nevén: gyerekelhelyezés),
  • a gondozó szülő – illetve közös szülői felügyelet esetén szülők – kijelölése,
  • a gyermek lakóhelyének meghatározása,
  • a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás (régi nevén: láthatás) szabályozása, továbbá
  • gyermektartásdíj megállapítása

A bíróság a felek közös kérelmére – amennyiben a fenti kérdésekben meg tudnak egyezni – a vagyonjogi igényektől függetlenül bontja fel a házasságot, elősegítve ezzel a válófélben lévők helyzetének gyors rendezését. A felek vagyonközösségét legcélszerűbb ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt megszüntető szerződéssel rendezni, ha a felek azonban e körben sem tudnak egyezséget kötni, az illetékes bíróság előtt vagyonjogi per indítható, mely kétségtelenül hosszabb időtartamot vesz igénybe és magasabb költségeket generál, mint a megállapodás, de szakszerű és állhatatos ügyvédi munkával optimalizálható maga a bírósági processzus is.

A Ptk. részletesen szabályozza a házassági (élettársi) vagyonjogot, és szinte korlátlan lehetőséget biztosít az ún. törvényes vagyonjogi rendszertől a felek közötti szerződéssel történő eltéréshez. Sokszor indokolt és ésszerű is, hogy az eltérő vagyoni helyzetben összekerülő párok egymással szerződést kössenek, akár azért, hogy  a kockázatos vállalkozói tevékenységet végző egyik fél esetleges adósságáért a másik fél ne feleljen. Egy precíz, teljes körű és mindkét fél méltányos érdekeit rögzítő okirat komoly garanciát jelent a jövőre nézve, elkerülhetővé teszi a későbbi vitákat, és a kivéreztető pereskedést.

Ma már arra is lehetőség van, hogy az egymással teljes körűen együttműködni képes felek a bíróság előtt úgy kössenek – ítélettel azonos hatályú –  megállapodást, hogy ténylegesen pert sem kell indítaniuk.

A bíróság mellett a gyámhatóság az a közigazgatási szerv, amely ugyancsak dönthet a szülői felügyeleti jog vitás kérdéseiről , a kiskorú gyermekkel való kapcsolattartásról, a felügyelt kapcsolattartás elrendeléséről, de a bíróságtól függetlenül olyan fontos kérdésekben is dönt, mint a veszélyhelyzetben lévő kiskorú gyermek védelembe vétele, másnál történő ideiglenes elhelyezése, családból való kiemelése és nevelőszülőknél való elhelyezése.

A gyámhatóságok a gyermekekkel kapcsolatban felmerült viták rendezésében jóval rövidebb idő alatt járnak el mint a bíróságok.

Irodánk a családjog területén teljes körű szolgáltatást nyújt, azaz amennyiben mégis válóperre, szülői felügyeleti jog rendezésére kerül sor, akkor – a gyakorta párhuzamosan felmerülő gyámhatósági- és büntetőeljárásokban is – személyesen képviseljük ügyfeleinket. (Bizonyára nem tudta: ma a Magyarországon indult gyámhatósági eljárások kevesebb, mint 10%-ában képviseli ügyvéd a szülők valamelyikét, részvétele komoly előnyt jelent.)